• Skip to main content
  • Skip to header right navigation
  • Skip to site footer
Gödöllői Református Líceum Gimnázium

Gödöllői Református Líceum Gimnázium

Gödöllői Református Líceum Gimnázi

  • Kezdőlap
  • E-napló
  • Hírek
    • Kirándulások, programok
    • Versenyek, eredmények
      • Biosz-Föci-Kémia versenyeredmények a kezdetektől napjainkig
    • Előadások
    • Pályázatok
      • Adományok után járó normatív pályázat 2024.
    • Közös olvasmányok listája
  • Rólunk
    • Iskolánk története
    • Hitélet
      • Reggeli áhítatok
    • Tanáraink
      • 2024-ben díjazott tanáraink
      • Akikre büszkék vagyunk
      • Iskolapszichológus 
    • Fontos dokumentumok, kérelmek
    • Galéria
      • Tablófotók
    • Határtalanul! program
    • Nemzetközi projektek
      • Erasmus+
      • Partnereink
      • Erasmus galéria
      • Erasmus tanári belépés
      • Iskolaújság (archív)
  • Felvételi információk
    • Felvételi tájékoztató
    • Lelkészi ajánlás
    • Szóbeli felvételi
    • Beiratkozási tudnivalók
  • Nyelvvizsga, versenyek
    • Theolingua
    • Euroexam
    • Concours hors cours
  • Iskolaújság
  • Kapcsolat

Boldog iskolában boldog diák

A Gödöllői Református Líceum Gimnázium 2025 decemberében zárta negyedik, Külső-belső sokszínűség című Erasmus+ projektjét, amely lehetőséget adott arra, hogy újabb 65 fő  találkozzon diáktársakkal és kollégákkal 12 különböző európai országban, Dániától Csehországig és Izlandtól Spanyolországig.

Mitől boldog egy iskola? Milyen segítségre van szüksége az autizmus-spektrumzavaros vagy figyelemhiányos diáknak? Hogyan tudjuk becsempészni az iskolai életbe a diáknak és tanárnak egyaránt fontos lecsendesedést, a relaxációs technikákat? Hogyan kezeljük az elkerülhetetlen konfliktusokat? Miképp tudjuk megelőzni a zaklatást, vagy tompítani annak hatását? – ezekre a kérdésekre keresték tanáraink a választ a módszertani továbbképzéseken. 

,,Megtanultuk, hogy a  boldog iskolák alapja az a megközelítés, hogy mind a diákok, mind pedig a tanárok biztonságban és fontosnak érezzék magukat.”

,,A hálaadás fontosságát már ismertem, de most újra megerősítést nyert.”

,,Megismertük az ökopszichológia alapelveit, amelyek rávilágítottak arra, hogy a természetes környezet nem csupán pihenést nyújt, hanem bizonyítottan csökkenti a stresszt, segíti az érzelmi szabályozást, javítja a fókuszt, és támogató erő lehet szorongás, depresszió vagy mentális túlterheltség esetén.”

,,A kurzuson hangsúlyozták a pozitív szemlélet és az elfogadás fontosságát a neurodivergens diákokkal kapcsolatban: cél az egyéni sajátosságokkal való együttélés, az önbecsülés megőrzése, az igények megfogalmazása a környezet felé, illetve a közösségben előmozdítani a különféle adottságú tanulók együtt haladását,” – mondták a tantestület tagjai és iskolapszichológusunk.

Miben más egy külföldi iskola? Hogy néznek ki a terek? Hogy valósul meg a fenntarthatóság? Mit adnak a menzán? Miért van veganap? Milyen eseményeket ünnepelnek meg? Mik az iskola értékei? Mennyit tanul egy német, egy cseh vagy egy finn diák? Jobban beszélnek-e angolul vagy németül, mint a gödöllői diákok? Hogyan kapcsolódnak ki? – a licis diákok ezeket a kérdéseket tették fel, mikor külföldi kortársaikkal találkoztak, az ő tapasztalataikat is csokorra szedtük:

„A közös utazás alatt meg kellett egyeznünk a lefekvéssel, a főzéssel kapcsolatban, mások igényeire oda kellett figyelnünk. Az együttműködést sokat kellett gyakorolnunk.”

„Sokat fejlődött a kommunikációs készségünk, többet kezdeményeztünk. Közösségépítő jellege volt az egésznek, pedig ismertük egymást előtte.”

„Elhatároztam, hogy figyelni fogom a cseh hokit.”

„Lettek cseh barátaink, akik azóta voltak is nálunk és mi is szeretnénk még egyszer  visszamenni.”

„A finn diákok bátortalanabbak és csendesebbek, mint mi, de ha mi kezdeményeztünk, szívesen megnyíltak.”

„Az iskolában a felnőttek felnőttesen, egyenrangúbbnak kezelték a tiniket.”

„Fontos volt nekik a tisztaság, a rend mindenhol, az iskolában és a városokban is.”

„Az iskolák jól felszereltek: a folyosón volt egy IWALL (interaktív kinetikus fal), csendfülkék, az osztálytermekben ott volt az okostábla, forgószékek, konyhafal, fotelek, állva tanuláshoz felemelhető asztalok, bordásfal, a súlyemelő-pad, gyűrűk, lengőhinták– és használták is őket!”

„A diákok nem stresszelnek annyit, mint mi, sokkal felszabadultabbak voltak nálunk. Házi feladat nem nagyon van.”

„Drezdában a menza sokkal finomabb volt. Nem a konyhás néni osztotta az adagokat, hanem 2-3 féle menüből lehetett svédasztalosan, kártyás fizetéssel választani. Nem volt korlátozva, miből mennyit és milyen kombinációban ettünk. Az ebédlő is tiszta volt, az étel finom és sok.”

„Meséltek nekünk arról, a nagyszüleik hogyan élték meg Drezda bombázását a világháború végén. Nagyon érdekes volt.”

„A sok közösségi tér, asztalok, padok, babzsákok nagyon kellenek a diákoknak, az iskola egésze hívogató tér volt.”

„A tanárok inkább barátaik a diákoknak. Sok fiatal tanár volt, az átlagéletkor 30 év lehetett. Nincs ekkora nyomás az iskolában, igyekeznek elkerülni a tanárok kiégését.”

A projekt eredményeit, a megszerzett tudást a Gödöllői Református Líceum Gimnázium honlapján is közrebocsátotta ERASMUS KINCSEINK címmel  (https://grl.hu/erasmus-kincseink-neurodiverzitas-kozossegepites-tanulastamogatas/) .

A 2024-1-HU01-KA122-SCH-000195694 számú projektet az Európai Unió támogatta.

Önismereti kártyajáték a tanártovábbképzésben

A finn iskolában

A finn iskola konyhája

Finn tanterem 

© 2026 · grl.hu · Honlapot készítette és üzemelteti: Tutihonlap.hu