Falus András akadémikus 2023. május 16-án előadást tartott arról, hogy a különböző környezeti és lelki hatások (epigenetikai hatások) miként jelennek meg a genomban, az örökítő anyagban. Ezek a külső hatások lehetnek: a magzati fejlődés során ért hatások-anyai hatások, a táplálkozás, gyógyszerek, mérgek, a fizikai aktivitás, a szervezetünk microbiomja a velünk együttélő mikróbák, a klíma, a fény, a zene, a stressz, a magatartási-, lelki-, meditatív hatások, és a szociális-társadalmi környezet. A külső hatások több módon is hatnak az örökítő anyagra, a benne kódolt információ megjelenésére, a sejtek öregedésére: ilyen pl. a kromoszómák nem kódoló telomér szakaszának rövidülése-visszaépítése a sejtek osztódásakor. Felgyorsult sejtöregedést okoz a dohányzás, az alváshiány, elhízás, inzulinrezisztencia, különböző életkorban és különböző formában jelentkező stressz: vizsgaidőszak, válás, bullying, közeli hozzátartozó elvesztése, stb… |
A társadalmi környezet negatívan illetve pozitívan befolyásolja a lelki és testi egészséget. Rontja a lelki és ezen keresztül a testi egészséget a kiszámíthatatlanság, a munkanélküliség, a korrupció, az autokrácia, viszont jelentős mértékben javítja a kiszámíthatóság, a személy fontosságának megerősítése, az elfogadás, a pozitív jövőkép. Példákon keresztül láthattuk az epigenetikai hatásokat: Egypetéjű ikreknél a környezeti hatásra eltérő epigenom mintázat alakul ki. Kimutatható, hogy a déd-, és nagyszülőket ért bizonyos fiziológiás, lelki hatások, traumák (pl. éhezés) hatnak unokáik, dédunokáik életére (cukorbetegség gyakorisága, élettartam hossza). Vagy a gyerekkori bántalmazás 5-10 évvel is megrövidítheti az élettartamot. Nagyon szép pozitív példa volt, hogy a bohócdoktorok játéka, vidámsága után volt javulás a rákos gyerekek laboreredményeiben.