2024. március 14-16.
Március 14.-én, csütörtökön, már korán gyülekeztünk. Izgatottan várta mindenki, hogy mikor szállhatunk fel a buszra. Tudtuk, hogy nagyon jó napoknak nézünk elébe, hiszen fantasztikus volt az a tudat, hogy külföldre tudnak utaztatni bennünket, ráadásul meglátogathatjuk a testvériskolánkat, és mindezt a barátaink társaságában. Kiemelném még ezek közé, hogy csütörtökön, mi utazgattunk, amíg a többi diák buzgón tanult az iskolában.
Nagyon megbecsültük ezt az lehetőséget, kiváltságosnak éreztük magunkat, azáltal, hogy az osztályfőnök „kijelölt” és alkalmasnak tartott bennünket, hogy részt vegyünk a programban.
Útközben több helyen megálltunk. Nagyváradon sétáltunk, valamint Kőrösfőn megnéztük a templomot és Vasvári Pál tiszteletére emelt kopjafát. Kolozsvárra érkezve, egyből vacsoráztunk a Kollégium étkezdéjében, majd beültünk a Farkas utcai templomba. Itt egyetemi előadást és a templom történetét is volt szerencsénk meghallgatni. Másnap, reggeli után, a Kolozsvári Református Kollégium diákjainak március 15.-i ünnepségét néztük meg, a gyönyörű dísztermükben. Miután vége lett, volt még egy kis időnk, addig járkálhattunk az iskolában. Nézegettük a tablókat, amelyeken felfedeztünk híres magyar embereket, pl. Kós Károly, Wass Albert, Reményik Sándor. Később sétára indultunk a Házsongárdi temetőbe. Nagy élmány volt ennyi híres magyar sírhelyét meglátogatni. Laborfalvi Róza családjának kriptáját is megtaláltuk itt. Ebéd után a kolozsvári ünnepi felvonulásban vettünk részt. Számomra ez nagyon felemelő érzés volt, így egy idegen országban, beleélhettem magam, milyen lehetett, amikor ugyanígy vonult a magyar tömeg, 1848-ban, a hazánk szabadságáért. Innen a Szent-Mihály templomba mentünk be, az ökomenikus istentiszteletre. Utána szabadidőnk volt, közben megtekintettük Mátyás király szülőházát, de leginkább sétálgattunk az óvárosban. Hat órára kellett visszaérnünk vacsorázni. Még az este elgyalogoltunk a Diákművelődési Házba. Szép beszédeket mondtak, volt zenekar és néptánccal fűszerezték még meg az ünnepi műsort. A műsort a kolozsvári magyar konzulátus szervezte. Hazafelé is kiszálltunk több helyen, például Magyargyerőmonostoron és Kőrösfőn, és megtekinthettük a templomokat belülről is. Ezekbe nagyon kedves és barátságos falusiak kísértek be minket.
Ez a kirándulás nem csak lehetőséget adott arra, hogy kolozsvári diákokkal beszélgessünk, hanem a saját diáktársainkkal/ évfolyamtársainkkal is jóval közelebb kerültünk egymáshoz és bepillantást nyerhettünk az erdélyi magyar diákok életébe. A programok remekül meg voltak szervezve és érdekesek voltak. Egy igazi emlék marad számunkra!
Köszönjük a lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek.
A beszámolót írta: Kiss Anna Boglárka 10. C
